Tulajdon jog, előnye, kötelezettsége

Az Ön értékbecslő-je, lakóingatlan, termőföld, ipari ingatlan, kereskedelmi ingatlan,
műszaki eszköz, cég kkv vagyonértékelője, igazságügyi szakértő. tel.: +36309141585

Tulaj vagy, vagy csak élvezed a hasznot? 1. rész

 

Tulajdon jog: Mi más is lehetne ingatlan vásárláskor az egyik legfontosabb kérdés, mint az, hogy tulajdonos vagy „pusztán csak” haszonélvező legyek? Sokak számára persze ez egyáltalán nem is kérdés, egyértelmű, hogy tulajdonosok akarunk lenni. Főleg, ha a mi pénztárcánk „bánta” az ingatlanvásárlást, nyilván bebiztosítjuk magunkat.

Mi van, ha pusztán ezzel mégsem biztosítod be magad? Melyik az erősebb és több jog, a kettő közül? Egyáltalán meg lehet-e ezt mondani egyértelműen?

Nagyon érdekelt a téma, ezért utána jártam picit részletesebben, noha szakmámból adódóan volt róla rengeteg információm.

Lássuk, mit mond az ügyvéd!

Tulajdon jog. Magához a tulajdon joghoz kapcsolódnak bizonyos jogosultságok. Ilyen például a használat, a birtoklás, a rendelkezési jog. Ezek egyfajta „rész jogosultságok”.

A tulajdonos – mármint a birtoklási joga szerint – a lakást saját birtokában tartja és ezzel egyidejűleg onnan akár ki is zárhat valakit, illetve természetesen rajta múlik, hogy beenged-e oda egyáltalán bárkit. Sőt, birtokvédelmet is élvez.

Mit jelent ez?

Nos, ez azt jelenti, hogy felléphet jogszerűen (jog eszközeivel) azokkal szemben, akik ingatlanába illetéktelenül bejutni kíván. Tehát a birtoklási jog ezt is magában foglalja. Általánosan elmondható, hogy az esetek oroszlán részében ez a jog együtt is jár a használattal is, ám nem kizárólagosan, mert a használatot bármikor átengedheti a tulajdonos kedve szerint más személy(ek)nek.

A tulajdonos adhatja csak bérbe

Tehát a használati jog egy részjogosultsága a tulajdonosnak, és amellett, hogy a sajátjának tudja az ingatlant, oda be is költözhet, használhatja kedvére, ott lakhat. Megteheti viszont azt is, hogy a lakást bérbe adja, bérleti díj fejében, melynek teljes összege őt illeti. Viszont itt jön a csavar:

Ebben az esetben a használati jog és a birtoklás joga is – bérleti szerződésben is lefektetve – átkerül a bérlő részére!

A rendelkezés joga mire ad lehetőséget a tulajdonosnak?

A rendelkezési jog felhatalmazza a tulajdonost arra, hogy az ingatlant elajándékozza, vagy eladja. Felhatalmazza arra, hogy átruházza az ingatlant, illetve arra is, hogy az ingatlan terhére hitelt vegyen fel.

A tulajdon jog tulajdonosának kötelezettségei is vannak

Úgy bizony. Mégpedig  a közüzemi díjak fizetése, az adók, illetékek fizetése, vagy az ingatlanban esetlegesen bekövetkező károkért is anyagilag ő felelős, ahol nem lehet senki mást felelősségre vonni, és így a károk megtérítésére sem kötelezni.

Most nézzük, hogy a haszonélvező milyen előnyökkel és kötelezettségekkel bír?

A haszonélvezeti jog is szerződéssel, illetve jogszabály útján jön létre. Jogszabály útján például akkor, amikor az egyik házastárs életét veszti, mert ilyenkor az életben maradó házastársat megilleti a haszonélvezeti jog élete végéig, az elhunyttal közösen lakott ingatlanon.

Szerződéssel pedig akkor jön létre a haszonélvezet, ha a felek megállapodnak ebben, és ott eldöntik, hogy mennyi ideig fog tartani a haszonélvezet. Amennyiben nem magánszemély, hanem például egy cég lesz a haszonélvező, abban az esetben – a fenti magánszemélynél történő esettől eltérően – maximum ötven év lehet a haszonélvezet időtartama. Ez így van még akkor is, ha a szerződésben a cég számára megállapított haszonélvezeti jog időtartama határozatlan időre szól.

A haszonélvezeti jognál fontos tudni, hogy annak keletkezéséhez feltétlenül szükség van arra, hogy ez a jogosultság bejegyzésbe kerüljön az ingatlan nyilvántartásba is.

Fontos tudni, hogy mondjuk ha valaki egy száz négyzetméteres házra adott haszonélvezeti jogot mondjuk egy rokonának, s ennek megtörténte után a házat kibővítik (pl. hozzáépítenek, tetőteret alakítanak ki) a kibővített területre a haszonélvezeti jog nem terjed ki!

folytatjuk……….

Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő 

Tetszett? Hasznos volt? Kérlek, ne feledd el megosztani másokkal, és használd az alábbi közösségi megosztás gombokat!

“Tulajdon jog, előnye, kötelezettsége” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Tisztelt Mészáros Úr!
    Akkor hogyan lehetséges az, hogy a férjem által megörökölt 2/6-od tulajdonrésszel mégsem jut hozzá örökségéhez, mert az 1/6-od résszel rendelkező unokaöccse, aki ezzel a tulajdonjogával – kizárólagosan használja az egyik, szintén 2/6-ot érő lakást — kiadta a férjem részét egy roma családnak a mi tudtunk és beleegyezésünk nélkül. Tette ezt azok után, hogy tudattuk vele és ő látszólag el is fogadta azt, hogy férjem a nevelt fiának a rendelkezésére bocsátotta a lakását, aki már nagyrészt oda is hurcolkodott és az albérletét felmondta. / Ez egy 3 lakásos 6/6-ot érő régi ház a hozzá tartozó melléképületekkel, garázzsal, kerttel, pince. padlással / A lakást feltörték, a fiúnk holmijait kidobálták és férjem édesapjának ingóságait maguknak megtartva beköltöztek a lakásába, mondván őt az unoka öccsök kérték, könyörögve erre. / 2 unokaöccs 1/6-od, ‘/6-od résszel, de az egyik vidéken él és őt majd kifizeti a testvére // Férjemtől is meg akarta venni a részét- ez már évek óta téma– csak nagyon áron alul kb. feléért az értékénél. / 2 db hivatalos becslés is van / Először azt mondta lakott, azért. De apósom 2019. decemberében -99 évesen – meghalt. Mégis csak 12 milliót akart érte adni. Mivel férjem azt mondta, inkább megtartja, nevelt fia használatába adja ezért, bosszúból adta ki romáknak a lakást. Ezt ő maga mondta nekünk. Ezzel együtt, hiába kértünk birtokvédelmet a jegyzőtől, az elutasította kérelmünket, szinte törvényi erőre emelte azt, hogy férjem ne juthasson örökségéhez hozzá, mondván nincs birtokba vételi jegyzőkönyve. Tulajdoni lap, végrendelet igazolja a 2/6-od rész öröklését, mégis romák lakják a házrészt. Zárakat lecserélték. A jegyző ki sem ment vizsgálatra – mondván vírus veszély van. Elfogadta az unokaöccsök levelét, miszerint a férjem nem is akarta birtokba venni az örökségét és hogy bármikor bemehet. De ez nem igaz! Ráadásul, ha be is megyünk, hová? A lakását idegenek lakják, zárják. Az unokaöccs ia zárja a sajátját. Mi is törjük fel az ajtókat?
    Van ilyen ma Magyarországon? Milyen törvény ez? Mi a véleménye erről? Kérem írja meg!

    Üdvözlettel: Bondor Gizella

    Válasz
  2. Kedves Bondor Gizelle!
    Átolvastam levelét.
    Csak azt tudom javasolni, hogy forduljon ügyvédhez, az ügy bonyolultsága miatt. Mindenesetre az ajtókat Önök ne törjék fel. Kimondottan ingatlanügyekben jártas ügyvédet keressen. Biztos vagyok benne, hogy bíróságon a közös tulajdont meg lehet szüntetni.
    Mészáros Ferenc

    Válasz

Szólj hozzá!

Kérjen visszahívást!


Az adatai megadásával hozzájárul az adatai kezeléséhez.
Adatkezelési tájékoztató