Tulaj vagy, vagy csak élvezed a hasznot? 2. rész
Haszonélvezeti jog: Előző írásomat folytatva, melyben a tulajdonos – mint olyan – fogalmáról és azok jogairól írtam, most a haszonélvező jogaival jelentkezem.
Mire jogosult a haszonélvezeti jog és korlátozza – e a tulajdonost ez bármiben is?
A haszonélvező – ennél a jogánál fogva – egy másik személy birtokában lévő dolgot – pl egy ingatlant – birtokában tarthatja, természeténél fogva akár használhatja és annak esetleges hasznait beszedheti. Korábban már beszéltem arról, hogy a tulajdonos jogai is hasonlóak, viszont ők mégis jogilag eltérő személyek, jogosultságukat tekintve. Így már más a helyzet a tulajdonossal kapcsolatban.
Tehát: Ha a tulajdonosnak egy olyan ingatlana van, melyet terhel egy haszonélvezeti jog, akkor csak és kizárólag rendelkezni tud az ingatlannal.
Mit jelent ez?
Azt, hogy az ingatlant eladhatja, elajándékozhatja, vagy mondjuk hitelt vehet fel rá, hogy ezáltal megterhelje.
Na már most. A haszonélvező ebben az esetben sem szűnik meg „státuszában”, tehát akár az eladás, elajándékozás, vagy épp hitellel való megterhelés a haszonélvezeti jogot nem szünteti meg! Ez fontos információ azoknak is, akik egy olyan ingatlant vásárolnának, melyen esetleg haszonélvezeti joga van valaki másnak, a tulajdonos mellett! Hiszen a haszonélvező (k) – kivéve a rendelkezési jogot – a tulajdonost megillető jogokkal bírnak! A haszonélvező jogában áll tehát, hogy a lakást ő maga használja.
Ahhoz is joga van, hogy a tulajdonost oda ne engedje be, kvázi a tulaj csak az ő engedélyével tartózkodhat az ingatlanban. Kiterjed a joga arra is – a tulajdonos beleegyezése nélkül is -, hogy pl. a használat jogát (nem a haszonélvezeti jogot!) vagy a haszonszedés jogát átadja valaki másnak. Viszont arra nem jogosult, hogy úgy adjon át használati jogot, hogy azért anyagi juttatást kér és kap! Ezt csak akkor teheti meg, ha a tulajdonos a hasznok szedésének igényéről lemond.
A haszonélvező kötelezettségei
Amikor haszonélvezői joggal rendelkezünk, akkor ezt a jogunkat az úgynevezett rendes gazdálkodásnak megfelelően, annak szabályai szerint gyakorolhatjuk.
Viselnünk kell a lakással kapcsolatos terheket, kivéve mondjuk az esetleges helyreállítási munkálatokat, javításokat az ingatlanban. Ezek továbbra is a tulajdonost terhelik, függetlenül attól, hogy a lakást, házat nem ő használja. Ilyenkor a haszonélvező felszólítja a tulajdonost a munkálatok elvégeztetésére, vagy vállalhatja, hogy azt saját költségén orvosolja. Ezeket a költségeket , illetve a helyreállítási munkák során jelentkező értéknövekedés összegét a haszonélvezet megszűnésekor visszakövetelheti a tulajdonostól.
Amennyiben a haszonélvező esetleg nem a rendeltetésének megfelelően (jogszabályban foglaltak szerint) használja az ingatlant, esetleg direkt rongálja, akkor a tulajdonosnak joga van biztosítékot követelni,amennyiben a felszólítás nem járna eredménnyel. Ha ez nem történik meg, akkor bírósági úton kérheti a tulajdonos a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztését, amíg a megfelelő biztosíték letétele nem érvényesül.
(Általában egy meghatározott pénzösszeg letétbe helyezését értik a biztosíték alatt.)
Hogyan szűnik meg a haszonélvezeti jog?
A haszonélvezeti jog a haszonélvező halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével, illetve a határozott időtartam lejárásával szűnik meg automatikusan.
Ha lejár a haszonélvezeti jog időtartama, akkor a haszonélvező természetesen köteles az ingatlant visszaadni a tulajdonosnak, és azt az „amortizációt” mely a rendeltetés szerű használat során keletkezett, nem köteles megtéríteni. (pl megkopott ajtó, bemattult parketta). Viszont, ha az értékcsökkenés olyan használat miatt keletkezett, ami meghaladja a rendeltetés szerű használatot, akkor ezt természetesen meg kell fizetnie.
Fenti információk természetesen messze nem merítik ki a teljes jogok és kötelezettségek témakörét a haszonélvezetről, azok pusztán támpontok, tanácsok és fontos információk ebben a témakörben.
Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő
